Nyáron aztán már nem folytatódott az index növekedése, sőt júniusra 8 pontos esést regisztráltunk – az ilyesmi nem meglepő: a választások utáni eufória elmúlását jelezte. Nem indult be azonban negatív trend, az index néhány pontos növekedést követően 34-35 pont körüli értékre – vagyis a tavaszinál alacsonyabb, de a választások előttihez képest egyértelműen magasabb szintre – állt be. Szeptember végén is 34 pontot mértünk – pontosan annyit, mint egy hónappal korábban.
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Szeptemberben a netpolgárok 66 százaléka volt a pesszimista, míg 24 százalékuk gondolta úgy, hogy Magyarországon jól alakulnak a dolgok.

Az index értéke az egyes demográfiai szegmenseken belül sem változott jelentősen. A férfiak (37 pont) továbbra is optimistábbak, mint a nők (30 pont), és az életkorral is nő az optimizmus: a 30 év alattiak körében 31, az 50 felettiek körében 41 ponton áll az index.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.
A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Ennek megfelelően ez az index nyáron sem mozgott ennél jelentősebben – kisebb ingadozásokat követően szeptember végén ugyancsak 29 pontot mértünk, ami csak pár ponttal magasabb a választások előtti értékeknél. Az internetezők értékítélete tehát reálisnak tűnik: miközben a kormányváltás következtében az általános közhangulat javult, azért az ország helyzetét még nem látják varázsütésre jobbnak, mint tavasszal.
Ha az ország helyzetét most nem is érzik jobbnak a netpolgárok, mint korábban, abban mindenképp bíznak, hogy egy év múlva már sokkal jobb lesz – erre utal, hogy a várakozásokat jelző index értéke 6 ponttal haladja meg az aktuális mutatóét. (Igaz, ez a különbség áprilisban még 11 pontos volt, tehát már nem olyan erős a csodavárás, mint néhány hónappal ezelőtt.)
Legrosszabbnak továbbra is a gazdasági helyzetet látják a netezők (ötös skálán 1,81-os átlagértékkel), és e területen várják a leglátványosabb javulást is – de pozitív tendenciára számítanak szinte minden területen, különösen az egészségügyben és az ország nemzetközi megítélésében.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.
A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 46 ponton áll, csakúgy mint egy hónappal ezelőtt.. A jövőre vonatkozó index értéke viszont 52 pontra csökkent, vagyis most csak 6 ponttal magasabb az aktuális mutatóénál. Az internetezők tehát továbbra is bíznak abban, hogy az új kormány azzal, hogy az ország helyzetén javít, a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben számítanak számottevő javulásra –, de ma már valamivel kevésbé fényes közeljövőt képzelnek maguk elé, mint egy hónappal ezelőtt.
Az elmúlt hónapban szinte minden vizsgált intézmény bizalmi indexe csökkent – az általános, 1-2 tizedpontos csökkenés azonban nem haladja meg a statisztikai hibahatárt. Ennél jelentősebb változás csak a rendőrség esetében figyelhető meg: 5,1-ről 4,7-re csökkent az index, de ez az érték még mindig magasabb, mint a választások előtt.

A felmérést az NRC 2010. szeptember 28-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.